Tartasz a szabadságtól, a szabad, üres időtől? Akkor nem lehet messze a kiégés!
Cégvezetőként nem is olyan nehéz eljutni oda, hogy az ember már szinte fél a szabadságtól, a szabad, „üres” időtől. Sok vezetővel találkoztam, akik az évek, évtizedek alatt megszokták, hogy mindig túlterheltek voltak. Előbb mert be kellett indítani a céget, aztán jött a siker, a növekedés, és mindent extra munkával oldottak meg. Napi 10-12-14 esetleg még több órányi munkával. Lassan elfelejtették, hogy mit kellene kezdeni a szabadidővel. Sok vezető legnagyobb kihívása (és feladata a kiégés, a személyes összeomlás elkerülése érdekében), hogy újra megtanuljon élni.
Egyszerűnek tűnő kérdésekre nincs már meg a válasz: Hogyan kell együtt lenni a családunkkal, gyermekeinkkel, barátainkkal, önmagunkkal, a hobbinkkal? Emlékszel még mi a hobbid? Valójában munka/feladat függők lettünk, szeretjük, hogy mások, a munkánk, a cégünk mondja meg, hogy mit is kell tennünk éppen, mert így a saját életünkről való döntések nehézsége nem terhelődik ránk. Leszoktunk ezekről. Megnyugtatóbb elbújni a munka mögé a saját életünk lehetőségei és kihívásai elől.
Olyankor szoktunk ebből felébredni, amikor elkezd szétesni a magánéletünk, mert például a környezetünkben lévők belefáradnak, hogy nem vagyunk jelen a közös életünkben. Vagy a testünk ad durva vészjelzéseket a hosszú évek diszharmóniája után.
Nehéz felismerni, nehéz beismerni, hogy valójában már nem tudjuk, mit kellene kezdeni a szabadidővel, és ezért szokásszerűen fordulunk a munka felé, amikor elvileg dönthetnénk máshogy is. Ez egy rossz szokás, egy reflex. Hasznos lehet, ha feltárjuk, hogy miért alakult ki ez a helyzet, mert így elkerülhetjük a jövőben. És segít rádöbbenni, hogy nem kell így lennie, lehet ezen a tévesen fennmaradt állapoton változtatni.
Az igazság az, hogy sokszor apró, átmeneti nehézségek miatt jutunk el ide.
Lehet, hogy évekkel ezelőtt egy párkapcsolati konfliktus miatt fordultunk egy ideig inkább a munka felé a várhatóan vitatkozásba csúszó együttlét helyett, és ez a szokás aztán elhatalmasodott az életünkön, közben pedig már talán régen túl vagyunk azon a konfliktuson. Bármilyen blőd dolognak tűnik, de lehet, hogy egy sportsérülés miatt kezdtünk dolgozni a barátokkal való együttlét helyett, aztán valahogy így maradtunk. Lehet, hogy egy tényleg intenzív munkahelyi jelenlétet igénylő periódus után nem sikerült visszatérnünk a szabad életbe, és így „rászoktunk” a munkára. Talán csak éppen a munkában találtunk meg valamit (a sikerélményt, azt az érzést, hogy legalább biztosan olyan dolgot csinálunk, aminek van értelme), ami éppen nem volt meg az életünk más területein. És aztán benne maradtunk ebben a helyzetben.
Azért lehet fontos ezt felderíteni, hogy megértsük, hogy ennek nem kell így maradnia, ez már nem szolgálja az érdekeinket. Változtatni kell! És ha nem is találjuk meg az okot, a fontos az, hogy újra meg kell tanulnod élni! Ez eleinte nehéz lehet, furcsa módon, lehet, hogy erőltetned kell a kikapcsolódást. Talán többször is kényszerítened kell magad, hogy elmenj színházba, focizni, táncolni, vagy bármire, ami régen örömet okozott. Lehet, hogy kell pár alkalom, mire újra felbukkan az öröm, mire sikerül átélni és újra élvezni a régen szeretett tevékenységet. Talán új hobbit kell találnod. Ne add fel! Keresd, próbálkozz, erőltesd, míg megjön az érzés, az öröm és rájössz, hogy soha többé nem akarod ezt feladni. Rájössz, hogy ezt már régen megtehetted volna, és hogy lehetőséged van ezt csinálni most már bármikor, és nem akarsz lemondani róla. Valamikor régen talán azért kezdtél vállalkozni, vállaltál vezetői feladatokat, hogy biztosítsd a szabad élet lehetőségét magadnak és a családodnak. Már régen megélhetnéd ezt, de a hosszú úton valahogy elfelejtetted ezt. Nem baj, sosem késő, add fel a munkamániát, kerüld el a kiégést, kezdj el újra élni. Ami a legszebb az egészben, hogy jobb és sikeresebb vezető is leszel, ha ezt megteszed! Éppen ezért szenteltem egy külön fejezetet a kikapcsolódásnak a „100 megoldás vezetéknek” című könyvemben.
Határozd el most, hogy milyen szabadidős tevékenységet próbálsz ki már a következő napokban és döntsd el előre, hogy legalább háromszor megpróbálod, mielőtt másikat választasz helyette! HAJRÁ! Vesd bele magad az életedbe!
Ha hasznosnak találtad ezt a bejegyzést iratkozz fel a hírlevelemre, hogy értesítést kapj a következőkről is. Ajánld vezető társaidnak is, hálásak lesznek érte! De ami a legfontosabb, alkalmazd a tudást, amit itt szereztél, MÁR MA! Sok sikert!
Íratkozz fel a levelezőlistánkra, hogy mindig tudd, ha új írásunk, hírünk van számodra! Nem árasztunk el emailekkel, és nem adjuk át senkinek az adataid!